Rozsdamentes acél vizsgálata

A rozsdamentes acélgyárak mindenféle rozsdamentes acélt gyártanak, és mindenféle ellenőrzést (tesztet) el kell végezni a megfelelő szabványoknak és műszaki dokumentumoknak megfelelően, mielőtt elhagynák a gyárat. A tudományos kísérlet a tudomány és a technológia fejlődésének alapja, jelzi a tudomány és a technológia fejlődésének szintjét, és fontos eszköz a tudomány és a technológia fejlődésének előmozdításában. Különböző hatékony eszközöket kell használni a félkész termékek és a késztermékek minőségének ellenőrzésére, és az ellenőrzési folyamatot a termelési folyamat fontos folyamatának kell tekinteni.

Az acélminőség-ellenőrzés nagy gyakorlati jelentőséggel bír, mivel segíti a kohászati ​​gyárakat a gyártástechnológia folyamatos fejlesztésében, a termékminőség javításában, a szabványoknak megfelelő acéltermékek előállításában, valamint abban, hogy a felhasználókat az ellenőrzési eredmények alapján ésszerűen válasszák ki az acélanyagokat, és helyesen végezzék el a hideg-, meleg- és hőkezelést.

1 Ellenőrzési szabvány

Az acélvizsgálati módszerszabványok magukban foglalják a kémiai összetétel-elemzést, a makroszkopikus vizsgálatot, a metallográfiai vizsgálatot, a mechanikai teljesítményvizsgálatot, a folyamatteljesítmény-vizsgálatot, a fizikai teljesítményvizsgálatot, a kémiai teljesítményvizsgálatot, a roncsolásmentes vizsgálatot és a hőkezelési vizsgálati módszerszabványokat stb. Minden vizsgálati módszerszabvány több vagy akár egy tucat különböző vizsgálati módszerre is felosztható.

2 Ellenőrzési tétel

A különböző rozsdamentes acéltermékek miatt a szükséges ellenőrzési tételek is eltérőek. Az ellenőrzési tételek száma néhány tételtől több tucat tételig terjedhet. Minden rozsdamentes acélterméket gondosan, egyenként kell ellenőrizni a megfelelő műszaki feltételekben meghatározott ellenőrzési tételek szerint. Minden ellenőrzési tételt az ellenőrzési szabványok aprólékosan be kell tartani.

A következőkben röviden bemutatjuk a rozsdamentes acélhoz kapcsolódó ellenőrzési tételeket és mutatókat.

(1) Kémiai összetétel:Minden rozsdamentes acélminőségnek van egy bizonyos kémiai összetétele, amely a különböző kémiai elemek tömegaránya az acélban. Az acél kémiai összetételének garantálása az acéllal szemben támasztott legalapvetőbb követelmény. Csak a kémiai összetétel elemzésével lehet megállapítani, hogy egy adott acélminőség kémiai összetétele megfelel-e a szabványnak.

(2) Makroszkopikus vizsgálat:A makroszkopikus vizsgálat egy olyan módszer, amelynek során a fémfelületet vagy -szeletet szabad szemmel vagy legfeljebb tízszeres nagyítóval vizsgálják a makroszkopikus szerkezeti hibák meghatározása érdekében. Alacsony nagyítású szövetvizsgálatként is ismert, számos vizsgálati módszer létezik, beleértve a savas kioldódásos tesztet, a kénnyomásos tesztet stb.

A savas kioldódási vizsgálat kimutathatja az általános porozitást, a központi porozitást, a tuskószétválást, a pontszétválást, a bőr alatti buborékokat, a maradék zsugorodási üreget, a kéreg elfordulását, a fehér foltokat, az axiális szemcsék közötti repedéseket, a belső buborékokat, a nemfémes zárványokat (szabad szemmel látható). Valamint salakzárványokat, heterogén fémzárványokat stb. is értékeltek.

(3) Metallográfiai szerkezetvizsgálat:Ez egy metallográfiai mikroszkóp használatát jelenti az acél belső szerkezetének és hibáinak vizsgálatára. A metallográfiai vizsgálat magában foglalja az ausztenit szemcseméretének meghatározását, az acélban található nemfémes zárványok vizsgálatát, a dekarbonizációs réteg mélységének vizsgálatát, valamint az acél kémiai összetételének szétválásának vizsgálatát stb.

(4) Keménység:A keménység a fémes anyagok lágyságának és keménységének mérésére szolgáló index, és a fémes anyagok lokális képlékeny alakváltozással szembeni ellenállásának képessége. A különböző vizsgálati módszerek szerint a keménység több típusra osztható, például Brinell-keménység, Rockwell-keménység, Vickers-keménység, Shore-keménység és mikrokeménység. Ezen keménységvizsgálati módszerek alkalmazási köre is eltérő. A leggyakrabban használt módszerek a Brinell-keménységvizsgálati módszer és a Rockwell-keménységvizsgálati módszer.

(5) Szakítópróba:Mind a szilárdsági indexet, mind a képlékenységi indexet az anyagminta szakítóvizsgálatával mérik. A szakítóvizsgálat adatai képezik a fő alapját az anyagok kiválasztásának a mérnöki tervezésben és a gépészeti gyártási alkatrészek tervezésében.

A normál hőmérsékleti szilárdságmutatók közé tartozik a folyáshatár (vagy a meghatározott nem arányos nyúlási feszültség) és a szakítószilárdság. A magas hőmérsékleti szilárdságmutatók közé tartozik a kúszási szilárdság, a tartószilárdság, a magas hőmérsékleten meghatározott nem arányos nyúlási feszültség stb.

(6) Ütésvizsgálat:Az ütővizsgálattal mérhető az anyag ütéselnyelési energiája. Az úgynevezett ütéselnyelési energia az az energia, amelyet egy adott alakú és méretű próbatest ütés hatására elnyel. Minél nagyobb az anyag által elnyelt ütési energia, annál nagyobb az ütésállósága.

(7) Roncsolásmentes vizsgálat:A roncsolásmentes vizsgálatot roncsolásmentes vizsgálatnak is nevezik. Ez egy vizsgálati módszer, amely belső hibákat észlel, és megítéli azok típusát, méretét, alakját és helyét anélkül, hogy a szerkezeti alkatrészek méretét és szerkezeti integritását károsítaná.

(8) Felületi hibák vizsgálata:Ez az acélfelület és annak felszín alatti hibáinak vizsgálatára szolgál. Az acélfelület-vizsgálat célja a felületi hibák, például a felületi repedések, salakzárványok, oxigénhiány, oxigéncsípés, hámlás és karcolások vizsgálata.